újabb óriási főzés. medvehagyma, dió, vettem pecorinot, meg olivaolaj ment az aprítóba. kicsi só, bors és petrezselyem  ment még hozzá. ez is két vacsora volt, egyszer spenótos tésztával, egyszer pedig jázmin rizzsel, ami miatt most kezdem megszeretni elfogadni a rizst. a pesto frissen egyébként nagyon erősen medvehagymás volt, pedig valójában kifejeztetten kevés volt benne, nagyon jól látszott is, hogy a klasszikus vagy mittomén milyen receptarányoknál arányaiban sokkal több dió és sajt ment bele, másnapra, összeérve lett az igazi, akkor zseniális volt. a rizsre egy kis tejszínnel így is hígitottuk, úgyis kevés maradt, túl sokat megettem kanállal magában.