sajnos durván utólag írt poszt ez, így a kókusztejben párolt kelkáposzta, avagy kókusztejes kelkáposztafőzelék premierje - ha később eszembe nem jut - homályban marad, de valamikor június-júliusban találtam fel. az biztos, hogy az ötlet egy menzás ebédből jött, ahol sima tejszínes kelkáposztafőzelék volt a köret. (jó ebéd volt, a bár nem vagyok nagy menza-rajongó, a terasz, a gyors és ok kiszolgálás, vmint amiatt, hogy durván olcsóbbak, miközben valszeg azért jobbak is, mint bármi a liszt ferenc téren, évente többször előjön a menza.) a lényeg: a kókusztejben párolt kelkáposzta sláger lett. egy kisebb fejre akár 2,5 deci is elég, és nem sózom, csak halszósz megy még rá egy kevés só helyett. nem találtam nyomát másutt. ez itt most anyukám szülinapi vacsorája, gyömbéres kacsával és krumplipürével.
volt még creme brulée, ami nálam újdonság. júniusban szülinapomra kaptam a fáklyát, azóta volt párszor, az anthony bourdain: francia bisztrókonyha könyv receptje alapján. a 9 dl tejszínnel kalkulált mennyiség viszont egy hadseregnek elég, azóta tudom, hogy kb. 5 dl tejszín, 5 tojás, 8-9 dkg cukor hat kis 9 cm-es formát megtölt.
