vegák vendégségben, a csicsókakrémlevest meg már régóta szerettem volna kipróbálni. tökéletes, nagyon finom lett, még m. szerint is, aki pedig az utóbbi időben többször szereplő csicsókapüréért nincs oda. átfutottam pár receptet, de végül egyáltalán nem foglalkoztam alaplével, és ez bejött: a főzőlét használtam, vajat meg némi tejszínt és kész. kevés csicsóka volt, 7-8 lehetett, 3 gerezd fokhagymával főtt, és az is belement. fűszer szinte semmi, valamennyi só, talán szerecsendió, viszont a végén megöntöztem egy kis dióolajjal és piritott diót is szórtam rá.

a második fogásból a quiche-t, immár legalább a huszadik mindig tökéletest m. csinálta, pórés-sajtos volt. a saláta madársaláta, málnaecetes vinagraittel, de ami a lényeg: karamellizált fehérrépa ment rá, ami a málnaecettel csodálatos együtt. a kis darabokra vágott répát kevés mézzel és olivával forgattam össze, hogy bevonja, és ahogy egy másik salátához, ami az ötletet adta a chilin olvastam, 200 fokos sütőben inkább bő 20, mint 15 percig sütöttem.